Sok helyen olvashattuk, hogy „a jövőben nem lesz kötelező a munkahelyi orvosi vizsgálat”. De mi igaz ebből? Valóban felmondhatnánk az üzemorvosokkal, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatókkal a szerződést? Tisztázzuk, hogy hogyan érdemes erre a kérdésre tekinteni és mi a valóság.
Az Országgyűlés 2023. decemberében valóban elfogadott egy úgynevezett „salátatörvényt”, amely a Magyar Közlöny 189. számában jelent meg. De közel sem arról van szó, amit elsőre gondolunk.
A törvény felhatalmazást ad az érintett minisztereknek, hogy rendeletben határozzák meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.
Idézem:
„A törvényben felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy:
„d) az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni,
e) az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket, feladatköröket (foglalkozásokat), amelyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni.”
A hatálybalépés dátuma 2024. szeptember 1., tehát eddig kap időt az ágazati miniszteri, hogy a fent leírtakat meghatározza. Ebből következik, hogy 2024. szeptemberéig semmilyen változás nem várható a munkaköri orvosi vizsgálatokat illetően, azok továbbra is kötelezőek maradnak.
Továbbá érdemes az érme másik oldalát is megvizsgálni, ami a munkáltató felelősségét érinti a témában.
2024.01.01-től ugyanis a Munkavédelmi Törvény 49. §-a a következő bekezdésekkel egészül ki:
„A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, ha
a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,
b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,
c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére, magzatára,
d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára – jogszabályban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.
A Munkavédelmi Törvény további pontja kimondja, hogy a munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.
Idézem a Munkavédelmi Törvény 50. §-a szerint:
„A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelynek ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretekkel, készséggel és jártassággal.”
Érdekes kérdéseket vet fel, hogy amennyiben a jövőben elhagynánk az orvosi vizsgálatot, úgy a munkáltató milyen alapon döntené el a fent leírtakat és állapítaná meg felelősségteljesen, hogy a munkavállaló:
- Megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik.
- Foglalkoztatása az egészségét károsan nem befolyásolja.
- Olyan munkát végez, amelynek ellátására egészségileg alkalmas.
Összefoglalva:
- A munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatok 2024. szeptember 1-ig továbbra is kötelezőek.
- A jövőben a jogszabályok alapján nem minden munkakörben lesz kötelező az orvosi vizsgálat.
- A munkáltatónak továbbra is felelőssége lesz meggyőződni arról, hogy a munkavállaló alkalmas a munkavégzésre és az nem veszélyezteti az egészségét.
- A munkáltatónak írásban kell rögzítenie, hogy a munkavállaló megfelel a munkaköri alkalmassági követelményeknek.
- Javasolt, hogy a munkáltatók forduljanak munkavédelmi szakemberhez, hogy segítsen nekik a jogszabályok betartásában.
